Metabolikus szindróma - 2. rész

Dr. Gombos Mária képe

Az elhízás és egészségügyi következményei

 

  Az elhízás a XXI. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, jelenleg a leggyakoribb anyagcsere betegség a világon. Nemcsak felnőttek, hanem már a gyermekek körében is járványszerűen terjed a fejlett és fejlődő országokban egyaránt.

Gyakorisága 1980 óta megháromszorozódott a legtöbb európai országban, ezért a WHO az egész világra kiterjedő és a legnagyobb egészségügyi problémának tartja. Az elhízás gyors terjedéséért leginkább a táplálkozási és életmódbeli változások tehetők felelőssé.

 

  Az elhízás meghatározása:

Az elhízás a szervezet raktározott zsírszövetének felszaporodásával járó betegség. A gyakorlatban ezt a BMI (= testtömeg/testmagasság2) jellemezhetjük. Felnőtteknél elhízásról beszélünk, ha a BMI ≥ 30 kg/m2. Elhízást megelőző (túlsúlyos) állapotról beszélünk, ha a BMI 25 – 29,9 között van. A hasi elhízás összefüggésben áll a metabolikus (anyagcsere) és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásával.

A hasi zsír mennyiségét a haskörfogat  mérésével határozzuk meg. Sokáig azt hitték, hogy a zsír-szövet csak passzív zsírlerakódási hely. Ma már viszont tudjuk, hogy a zsírszövet aktív hormonális működést fejt ki. Számos, gyulladásos folyamatokat szabályozó anyagokat képes termelni, amelyek szerepet játszhatnak a cukoranyagcsere súlyosbodásában és bizonyos szív és érrendszeri körfolyamatban.

 

   A leggyakoribb okok, amelyek az elhízáshoz vezetnek:

  • A modern életstílus (nagy energiatartalmú étrend, mozgásszegény életmód)

  • Genetikai és környezeti tényezők

  • Pszichés stressz, bizonyos gyógyszerek

  • Terhesség, klimax

  • Dohányzás abbahagyása

  • Egyes ritka génmutációk

 

   Az elhízás jelentősen növeli a kísérő betegségek előfordulási gyakoriságát, rontja az életminősé-get , növeli a rokkantság és a halálozás arányát.

 

Az elhízással összefüggésbe hozható betegségek:

  • Diabetes, inzulinrezisztencia

  • A zsíranyagcsere zavarai

  • Metabolikus szindróma

  • Köszvény, gyulladásos folyamatok

  • Magas vérnyomás, szívelégtelenség, stroke

  • Vénás keringési betegségek, visszér

  • Légzőszervi panaszok ( asztma, fáradtság, légszomj )

  • Rákos megbetegedések

  • Mozgásszervi megbetegedések (térd, csípő, gerinc degeneratív elváltozásai)  

  • Gyomor-bélrendszeri  betegségek (epekő, reflux)

  • Vizeletinkontinencia, valamint   

  • Menstruációs zavarok, terméketlenség és még sorolhatnánk.  

 

 A fent említett kockázati tényezők mindenképpen indokolttá teszik, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni kell. A megelőzés nagyon fontos , ha pedig már a probléma fennáll, a legfontosabb feladat a testsúlytöbblet csökkentése, ami valamennyi kóros eltérést eredményesen befolyásolhat.

 Sajnos a fogyás nem könnyű program. Sokszor a leadott kilók visszajönnek, ezért ebben a körben alapvető követelmény az életmódváltoztatás, a rendszeres testmozgás, a kalóriabevitel tartós csökkentése.

 

Néhány javaslat a testsúlycsökkentésre:

  • a nagy energiatartalmú ételek, italok kerülése, vagy a bevitel csökkentése

  • a szénhidrátok helyett a fehérjebevitel növelése

  • a telített zsírok helyett telítetlen zsírok fogyasztása

  • az adagok csökkentése

  • kerülni kell az étkezések közötti nassolást

  • reggelit nem kihagyni, éjszaka nem nassolni

  • a túlevést megelőzni.

      A rendszeres fizikai aktivitást elég napi 30 perc gyaloglással elkezdeni , majd fokozatosan emelni napi 1 órára. Ahhoz, hogy be is tudjuk tartani a fenti ajánlásokat, fontos a személyes motiváció, hiszen a diéta célja a szövődmények megelőzése. Megfelelő motivációt jelenthet a felvilágosító tevékenység, szakemberek véleményének, tanácsának a kikérése (orvos,gyógysze-rész , hogy megismerjük az elhízás következményeit,veszélyeit.

A gyógyszertárban is van lehetőség az elhízás mértékének a megállapítására a gyógyszerészi gondozás keretein belül (testsúly, BMI, testösszetétel, alapanyagcsere mérés) .

Az elhízás mértékétől függ, hogy drasztikusabban alacsony energiatartalmú étrendet kell-e betartani, vagy a hosszú távú , mérsékelt diéta a célravezető.

Leggyakrabban ½-1 év alatt 10-12kg testsúlycsökkentést célszerű elérni. Ehhez elég, ha a napi energiabevitel  400-600  kcal-val kevesebb az elégetett energiánál (alapanyagcsere+fizikai aktivitás). Általában könnyebben betartható hosszú távon a mérsékelt megszorítás, aminél a visszahízás veszélye is kisebb. A sikeres fogyókúránál fontos a testtömeg megtartása is.

 

A legfontosabb megfontolandó tanács:

ÉTREND+FIZIKAI AKTIVÍTÁS,

NEM AGRESSZÍV TESTSÚLYCSÖKKENTÉS!

 

Nagyon sok fogyasztószer létezik a piacon, számos növényi eredetű is. Néhányat eredményesen lehet használni enyhébb esetben a testsúlycsökkentő diéta kiegészítéseként. Fontos azonban , hogy csak ellenőrzött forrásból szerezzük be ezeket (pl.gyógyszertár) , nem bizonytalan internetes oldalakról,  léteznek ugyanis hamisított termékek, amihez már mellékhatásai miatt betiltott gyógyszer hatóanyagot adnak a hatásfokozás érdekében. A növényi szerekkel kapcsolatban pedig kérjék ki a gyógyszerészük  tanácsát.

  A kevesebb, mint 800 kcal diétát szakember felügyelete mellett lehet csak végezni. Gyógyszeres kezelés 30-as BMI felett indokolt, illetve 27-es BMI felett, ha már a kísérőbetegsé-gek is megjelentek.

Előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelés és pszihés támogatás is szükséges a siker eléréséhez, sőt néha, súlyosabb esetben sebészi beavatkozás .

     Összességében megállapíthatjuk, hogy az elhízás jóval több, mint maga a testsúlycsökkentés. Cél az általános egészségi állapot javítása, a kockázati tényezők felmérése, a szövődmények megelőzése, kezelése.

 



Dr. Gombos Mária

Szakgyógyszerész

Szent Sebestyén Gyógyszertár, Nagykovácsi