Kanyaró

Dr. Német Ildikó képe

Kanyaró

 

Az elmúlt hónapokban Európa- szerte megnövekedett a kanyarós megbetegedések száma.
Leginkább Románia érintett, ahol már több ezer embernél diagnosztizálták, de nagyobb számban fordultak elő Németországban, Olaszországban, Ausztriában is esetek. Itthon még márciusban alakult ki kisebb helyi járvány egy Csongrád megyei kórházban, ahol összesen 15 beteget regisztráltak, többségükben egészségügyi dolgozókat.

A kanyaró rendkívül fertőző vírus betegség.
Rendszerint az első 4 életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek.
Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik eset halállal végződhet. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egész életére immunitást szerez ellene.
A vírus cseppfertőződéssel terjed és a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján át juthat a szervezetbe. Lappangási ideje kb. 10 nap. A betegség már megjelenése előtt 4 nappal fertőz és fertőzőképessége a kiütések jelentkezését követő 4-5. napig tart. Lázzal, hurutos tünetekkel jár, majd pár nap múlva megjelennek a sötétvöröses kiütések is, először a fejen, majd az egész testen.
A betegség általában szövődménymentesen 1 -3 hét alatt gyógyul, kezelése elsősorban tüneti: ágynyugalom, lázcsillapítás, elegendő folyadék bevitele.
Antibiotikum használata csak szövődmények esetén szükséges, melyek jórészt akkor lépnek fel, ha a beteg immunrendszere valamilyen ok miatt meggyengült. Ezek közül a leggyakoribbak: hányás, hasmenés, fülgyulladás, a kötőhártya vagy a gége kifekélyesedése, súlyosabb esetben tüdő-, máj-, illetve agyvelőgyulladás.
Ha a kanyarós megbetegedés terhesség alatt következik be, a magzat is megfertőződik, s a születendő gyereken is súlyos tüneteket okoz, vagy spontán abortuszhoz vezet.
Az oltás, mivel élő kórokozókat tartalmaz, terhesség alatt nem alkalmazható.

Kikre jelent leginkább veszélyt a kanyaró?

A kanyaró védőoltással megelőzhető, mely hazánkban a kötelezően adandó oltások közé tartozik.
A leginkább veszélyeztettettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még oltást nem kapott, illetve a betegséget át nem vészelt oltatlan személyek, ezenkívül az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltást, mely 3 féle kórokozót (kanyaró-mumpsz-rubeola) élő, legyengített változatban tartalmaz.
A tartós védettség kialakítása érdekében 1989-től kanyaró ellen 2 alkalommal oltják a gyerekeket: az MMR vakcinát 15 hónapos korban kapják a csecsemők, majd az általános iskola 6. osztályában adott emlékeztető oltással lesznek teljesen védettek a kór ellen.
Mivel igen ragályos betegségről van szó, a kötelező oltás bevezetése előtt szinte mindenki átesett a fertőzésen, így aki megkapta ezt a kórt és felépült belőle, az szintén védettnek tekinthető.

Számos vizsgálat szerint a védőoltások kockázata igen csekély, viszont az általuk adott védettség  jelentős.

Az MMR oltás beadása- a tévhitekkel ellentétben- nem áll összefüggésben sem a cukorbetegség, sem gyulladásos bélbetegségek, sem pedig az autizmus kialakulásával.
A halálos áldozatokat is szedő járványok létrejöttében a felelőtlen oltásellenes kampányoknak is szerepe lehet, mivel a védőoltásokat megtagadók nemcsak önmagukat, hanem a környezetüket is veszélyeztetik.

Kérdése van a témával kapcsolatban?
Írjon nekunk itt!

Dr. Német Ildikó
Szakgyógyszerész